„Élettel megtölteni a lovas nemzet kifejezést”

Horváth László, Nemzeti Lovas Program elkészítéséért és végrehajtásáért felelős miniszterelnöki megbízott volt a Rádió Orient vendége. A készülő anyag bemutatása kapcsán hangsúlyozta, hogy cél élettel megtölteni a lovas nemzet kifejezést. Ez a program egyedülálló, részletes, konkrét terveket, felelősöket, számokat tartalmaz. Súlypontjai főleg a tenyésztés, az állami ménesek felmérése és újraszervezése, valamint a lovaskultúrának a közoktatásba történő bevezetésének lehetősége.

A magyarság lovaskultúrája több ezer éves, nem csak a Kárpát-medencében kezdődött. A kultúránk egészen mély rétegeiben bukkan fel a lovak alakja – meséinkben, népszokásainkban, szólásainkban, helyneveinkben, találós kérdéseinkben. Kérdés, hogy mit kezdünk ezzel a több ezer éves lovaskultúrával most, hogy a lovak szerepe átértékelődött, hiszen a hadviselés és a mezőgazdaság alapja többé nem a lótartás. Mégis úgy tűnik, hogy a mi világunkban is van a lónak szerepe, még gazdaságilag is.

A magyarság számára azonban ez mégis több, fejti ki Horváth László miniszterelnöki megbízott: a génjeinkben van, sok embert érdekelnek a lovak, a legtöbben pozitívan viszonyul hozzájuk. A mostani feszült, multikulturális világban minden nemzet a gyökereit és identitását keresi, ezért fontos, hogy a „lovas nemzet” terminust élettel töltsük meg. Ez nem valamiféle hamis nosztalgia, nagyon komoly gazdasági haszna is lenne a lovas stratégiának.

Az előző Széchenyi-tervben kiemelt szerepe volt a lovasturisztikai fejlesztéseknek, de nem volt átgondolt koncepció, vagy terv mögötte. Ötven év alatt kiesett egy lovas generáció, minden szaktudásával és tapasztalatával együtt, de úgy tűnik, a lovak szeretete megmaradt és nem nulláról kell kezdeni – hangsúlyozta és hozzátette: gazdasági szempontból tudni kell, hogy 3 ló mellett keletkezik egy munkahely. Ez nem elhanyagolható.

Amennyiben az állam szerves, organikus, sokszínű, fenntartható vidékfejlesztésben gondolkodik, abban a lovaknak nagy szerepe lehet. A lovas nemzet képe mindenki fejében él, de súlyos hiányosságok vannak a jól hangzó kifejezés mögött. A kérdés az először is, hogy kell-e a ló, ha pedig igen, akkor kinek és hogyan. A cél, hogy legyenek lovak: minél több, és legyenek használatban. A nyolcvanas években ötvenezer ló volt Magyarországon, most százezer körül van a számuk, de ezzel még mindig az EU-s átlag alatt vagyunk – mondta Horváth László. Az EU két vezető lótartó országában, Angliában és Franciaországban jelenleg komoly válságban van az ágazat, ez Magyarország számára természetesen fontos piaci lehetőséget teremt. Az a cél, hogy Magyarország az EU fontos lovas régiója legyen.


A Nemzeti Lovas Program pár napon belül a kormány elé terjesztik. Ez a program egyedülálló, részletes, konkrét terveket, felelősöket, számokat tartalmaz. Súlypontjai főleg a tenyésztés, az állami ménesek felmérése és újraszervezése – Bábolna, Mezőhegyes, Szilvásvárad, a feladataik ellenőrzése: génmegőrzés, szakképzés, gazdálkodás, egyéb szolgáltatások. A tenyésztésen kívül pedig szeretnék a lovas kultúrát a közoktatásba is bevinni. Az általános iskolák választhatják ezt a pedagógiai programot, amely három éves. Ehhez egy helyi lovas-szolgáltatóra is szükség van, persze olyanra, aki megfelel bizonyos minőségbiztosításnak, mivel a ló veszélyes. Egy olyan nemzedéket akarnak felnevelni, amely otthon érzi magát a lovaskultúrában. Mindenki vonzódik a lóhoz, csupa pozitív fogalmat társítunk hozzá: hűség, erő, szabadság, harmónia, szépség, lendület. A lovat azonban mindazzal együtt kell megismerni, ami a lótartással jár, hogy ne csak lovagolni, hanem etetni, ápolni is tudják majd, együtt élni vele – mondta a miniszterelnöki megbízott. A lovaskultúra oktatás bevezetése a köznevelés rendszerébe, az egész napos iskola és a mindennapos testnevelés keretei között, az általános iskola 3., 4. és 5. évfolyamain felmenő rendszerben történne.

Az oktatáson túl fontos célkitűzése a programnak, hogy Magyarország az EU első számú, piacvezető lovasbarát turisztikai régiójává váljon, ami át- és belovagolható. Lovas útvonalakat és szállásokat, lovasbarát helyeket kell kialakítani. Nagy előnyben vagyunk, mivel Magyarországon még átélhető a szabad tereplovaglás, nem kell például rendszám a lovakra, nincsenek kitáblázva a lovasútvonalak. Új termék is kell viszont. Olyan lovasútvonal-hálózatot szeretnénk létrehozni, amely GPS-en követhető, információs pontokkal ellátott – emelte ki Horváth. Jelenleg négy útvonalat alakítottak ki EuroHorse néven, amelyhez később helyi útvonalakat és turisztikai információkat lehet majd kapcsolni. Cél, hogy a vonatkozó törvények legyenek megengedőbb és specifikusabb, a lovasok haladhassanak át a legelőkön, réteken, szántókon, gyepeken, erdőkön. Rendet kell teremteni a szabályozásban, de a terepen is. Pihenőhelyeket kell kialakítani: ezek nem kerülnek sokba, de nagyban lendíthetnek a turisztikai bevételeken, hiszen a lovasokon kívül a hátizsákos és bakancsos turisták is használnák őket.


Nagyon fontos mindemellett a lóversenyzés, és a fogadások hagyománya is. Az állam jelenleg 1-1,2 milliárd forintnyi támogatást öl a lóversenyzésbe, de itt is újra kell alakítani az egész rendszert. A versenyzést és fogadást újra divatba kell hozni, presztízst kell teremteni neki. Más típusú, széles tömegű, korszerű fogadásszervezésre van szükség, ahol nemzetközi futamok is szerepelnek. Ez lényegesen nagyobb bevételt és forgalmat hozna. Meg kell célozni a rangos, külföldi futamokat, és Magyarországra kell hozni a lóversenyzés elitjét. Erre szintén részletes tervet dolgoztak ki, hogy öt év alatt nem hogy önfenntartóvá tegyék az ágazatot, hanem termeljen némi visszaforgatható nyereséget is – zárta szavait a program készítője. –OrientPress Hírügynökség-

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*