Ismét megnyílik a bőségszaru

E hónap végén az Európai Központi Bank (EKB) ismét megnyitja a bőségszarut: megtartja második – és egyelőre utolsónak szánt – refinanszírozási árverését a kereskedelmi bankok számára a különleges, hároméves lejáratra.

Decemberben az EKB 489 milliárd eurót osztott szét a kereskedelmi bankoknak három évre, korlátozott hatásfokkal, és ha nem akarja, hogy a hatás elenyésszen, akkor most legalább ugyanannyi pénzt kell hiteleznie, ha nem többet. A Reuters kérdezte elemzők jóslatainak átlaga 492 milliárd euró a február 29-én rendezendő árverésre.A decemberi kölcsönből a bankok 200-250 milliárd eurót költöttek kereskedelmi adósságaik törlesztésére, további 200 milliárdot az EKB-nak fizettek vissza korábbi, rövidebb lejáratú kölcsönökből. Így 40-90 milliárd euró maradhatott az úgynevezett hozamelőnyjátékra, vagyis arra, hogy az EKB olcsó – december óta 1 százalékos kamatú – pénzéből magas hozamú, azaz drága olasz vagy spanyol államkötvényeket vásároljanak. Már ennek is volt azonban annyi hatása, hogy a perifériák állampapírhozamai jelentősen csökkentek a piaci finanszírozhatás mértékét meghaladó, 7 százalék fölötti arányokról.


Az új EKB-kibocsátásból várhatóan csak 90 milliárd euró jár vissza az EKB-nak, illetve 200 milliárd a bankközi hitelek esedékes részleteinek törlesztésére, így több mint 200 milliárd maradhat a kockázatosabbnak tartott olasz, spanyol, ír vagy más állampapírok felvásárlására. Olaszországnak egyedül 19 milliárd euróra van szüksége ebben a hónapban, majd 45 milliárdra márciusban és áprilisban, hogy lejáró kötvényeit, illetve a kamatokat törleszteni tudja.

Az új EKB-kibocsátás méretéről szóló jóslatokat mindazonáltal nem igazolja a múlt. Az EKB eredetileg egynapos, egyhetes és háromhónapos aukciókat hirdetett. A pénzügyi válság miatt bevezette az egyhónapos, a féléves és az egyéves lejáratot is, de az utóbbi kettőt már 2009 végén beszüntette, és csak tavaly akarta felújítani az egyéves határidőt, de végül ehelyett december elején meghirdette a két-, hároméves lejáratú aukciót. Az egyévesből 2009-ben három árverést tartottak: az elsőn 442 milliárd eurót vettek föl az EKB-tól a kereskedelmi bankok, majd miután ennek nyomán majdnem fél százalékponttal csökkent a bankközi kamatszint, a második két árverés mindegyikén már csak kevesebb mint 110-110 milliárd eurót vittek el a bankok.

Az európai pénzügyi rendszer hőmérőjének higanyszála, az irányadó három hónapos euróövezeti bankközi eurókamat (Euribor) másfél hónappal a Lehman-csőd után, 2008. október 9-én elérte minden idők csúcsát 5,393 százalékon, mert a nemzetközi pénzügyi pánikban a bankok gyakorlatilag beszüntették a rövid lejáratú finanszírozást. Az EKB kamatcsökkentései és más, nem hagyományos enyhítő intézkedései – egyebek közt a hosszabb lejáratú, korlátlan refinanszírozás – nyomán a háromhónapos Euribor 2010. március 31-ére minden idők mélypontjára, 0,634 százalékra süllyedt: akkor meg már nem volt kereslet. 2011 végén 1,423-1,426 százalék körül alakult az Euribor.

A helyzetet jobban érzékeltetik az arányok: minden idők csúcsán az irányadó Euribor az akkori EKB-alapkamat 1,27-szerese volt, tavaly év végén pedig értelemszerűen az 1 százalékos alapkamat 1,42-1,43-szorosa. Más szóval: a feszültség a hároméves refinanszírozás tavaly év végi megkezdésekor tulajdonképpen nagyobb volt, mint a pénzügyi válság kezdetén.Most, február végén az irányadó háromhavi Euribor egyéves mélypontra süllyedve jelezte egyebek közt az EKB decemberi hároméves aukciójának hatását és a következő hároméves árverés közeledtét: február 20-án 1,031 százalékra csökkent 1,036 százalékról. A hathavi Euribor 1,328 százalékon állt 1,334 százalék után, az egyéves pedig 1,658 százalékon 1,664 százalékot követően. Vagyis a bankközi piacon jelentősen lazult a hitelszűke. Ez arra is vallhat, hogy az új, hároméves EKB-kibocsátás elegendő lesz még akkor is, ha a kereskedelmi bankok kevesebbet kérnek belőle, mint az elsőből. -MTI-

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*