A magyar énekes legenda, Szécsi Pál

Salgótarjánban 1967-ben rendezett versenyen figyeltek fel rá először, ahol megnyerte az énekesek versenyét. Még ugyanebben az évben a Táncdalfesztiválon a „Csak egy tánc” című dalával második helyezést ért el. Ezt követően felpörögtek az események az énekes életében, hamarosan tagja lett a Rádió Tánczenei Stúdiójának.   Korának egyik legkiválóbb, és legnépszerűbb magyar könnyűzenei előadója volt. 1974-ben bekövetkezett tragikus halálát követően egy élő legendaként maradt meg emlékeinkben.  

Szécsi Pál 1944. március 19-én született Budapesten. Édesapja, nyelvészkutató volt, akit a II. világháború befejezéséhez közeledve egy golyótól halálos sebet kapott. Ekkor a kis Pali még egyéves sem volt. Az özvegyen maradt édesanya a kisfiút és két testvérét nevelőszülőkhöz adta, majd 1956-ban Ausztrián át az Egyesült Államokba disszidált. Legnagyobb lányát Bécsig vitte magával, majd ott a pályaudvaron hagyta. Pali testvérével, Katival   Magyarországon maradt.

Gondjai, súlyos idegi problémái, korai gyermekkorára vezethetők vissza. Az árván maradt kisfiú állami gondozásba került, ahol 15 évet töltött el. Egy vállalati rendezvényen figyeltek fel rá először, hol tetszett Szécsi stílusa, jó mozgása. Innen már párlépés volt számára a modell szakma. Nemsokára a kifutóra került, és hamarosan az egyik legismertebb és legkedveltebb manöken lett belőle. 1965 szilveszterén a Gellértben lépett fel egy divatbemutatón. A műsor után átment a bárba, ahol elénekelt három számot. Valaki egy asztaltársaságtól ismét csak felfigyelt rá, s elvitte egy énektanárnőhöz. Szécsi ettől kezdve folyamatos zenei képzést kapott. 1967-ben dobogós helyezett lett az eszperantó táncdalfesztiválon, Salgótarjánban pedig egy amatőr fesztiválon megnyerte az énekesek versenyét. Még ugyanebben az évben Bánki László, a Magyar Televízió könnyűzenei osztályának vezetője fiatal tehetségeket keresett a Táncdalfesztiválra. Elment Szécsi énektanárnőjéhez, Majláth Júliához segítséget kérni. A tanárnő, mint egyik legkedvesebb tanítványát, Szécsi Pált ajánlotta. Szécsi ezután hatalmas sikereket ért el.

A Vadas Tamás – Varga Kálmán szerzőpáros által írt Csak egy tánc volt című dal a fiatal énekest egyből az ország egyik legismertebb előadójává, míg a sármos, férfias kinézete miatt a nők bálványa lett. Ezt követően, mintha megállapodott volna a felfelé ívelő lépcsőn. Igazán nagy sikert egy darabig nem ért el.  Nemsokára azonban jöttek az olasz szerzemények Szécsi-féle adaptációi, majd a legnagyobb Szécsi-slágerek, s az ország könnyűzene-imádó közönsége ekkor már a lábai előtt hevert. Az első ilyen olasz átültetés a Franco Battiato komponálta, 1969-ben Sanremoban 2. helyezéssel Sergio Endrigo által énekelt L’Arca di Noè  (Noé bárkája), amelyet Szécsi Kósza szél címen tett országszerte közkedvelt dallá. Próbálta fegyelmezetten viselni a hihetetlen népszerűséget, de egyre nehezebben ment neki. Magánélete tele volt kudarcokkal, a fantasztikus karrier ellenére, egyre jobban magába zárkózott, és egyre gyakrabban és egyre többet ivott. Megpróbálkozott a külföldi karrierrel is. Németországban Paul Moro néven adták ki lemezét, de ott nem sikerült befutnia.

Manökenként találkozott, egy divatbemutatón Grazynával, a lengyel manökennel. A találkozásból szerelem lett, abból pedig egy elhamarkodott házasság. Mindössze egy hónapig éltek együtt, s Grazyna visszatért Lengyelországba. Szécsi követte. Néhány hónapnyi újabb együttélés után Palika – ahogy akkoriban már becézték – hazajött, s a válást már itthonról intézte. 1972-ben találkozott legismertebb szerelmével, Domján Edittel. Kapcsolatuk januártól októberig tartott. Domján sokat segített az énekesnek: elemezte színpadi mozgását, tanácsokat adott az apró gesztusok fontosságát illetően. De a lángoló szerelem sem bírta el Szécsi egyre gyakoribb depresszióját és mértéktelen alkoholfogyasztását. Az egyik olyan éjszaka után, amikor az énekest eszméletlen állapotban vitték haza ivócimborái, Domján kiadta Szécsi útját. Ezután még találkozgattak, végül a férfi hagyta ott a nőt végleg egy másik nőért. Domján Edit öngyilkosságát soha nem tudta feldolgozni. Meggyőződése volt, hogy részese a színésznő halálának, s ezt soha nem bocsátotta meg magának.

Borzalmas gyerekkora problémáival és a tomboló sikerrel soha nem tudott egészségesen szembenézni. Nyolcszor próbált meg öngyilkosságot elkövetni, de az utolsó pillanatban mindig segítséget kért, így ismerőseinek sikerült megmenteni az életét. Végül 1974. április 30-án, az utolsó kísérletet már nem tudták megakadályozni: az énekes önkezével vetett véget életének. Mindössze 30 éves volt. Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Temetése hisztérikus tömegbohózattá vált. A fájdalomtól megzavarodott rajongók mindenáron be akartak menni a ravatalozóba, a megvadult tömeg útját Koós János állta el kétségbeesetten. Halála hírére gyászba borult az ország, rajongói egyszerűen nem tudták feldolgozni a veszteséget.

Még évekkel később is virágcsokrok százai borították sírját, de sokan akadtak olyanok is, akik élelmiszert, befőtteket vittek a sírjára. Mítosza ma is él. Bálvány volt, pedig akik közelebbről ismerték, tudták, hogy nagyon sebezhető, érzékeny ember. 1986-ban testvére, Szécsi Katalin ezekkel a szavakkal emlékezik rá a Zenészballada című könyv első soraiban: „Ilyennek látták: hallatlanul magabiztosnak, lezsernek, ő volt a Férfi… és ez mind nem volt igaz. Messze nem volt magabiztos, messze nem volt ő olyan lezser, sok félelem élt benne, sok drukk. A siker könnyedséget adott neki. De valójában… Én hiszem, hogy az emberek lelke nem tud megváltozni… Ő ugyanaz a félénk kisfiú maradt, a kis gyökértelen, akinek indult.”

Halála után előadás készült szerelmi életéről Szécsi Pál szerelmei címmel.

A színpadon Szécsi Pál alakja, életének története elevenedik meg. Pozsgai Zsolt darabja hat szerelem és hat öngyilkossági kísérlet „krónikája”. Az énekes élete a kísérletek sorozata, hogy az elvesztett Anya után megtalálja magának a társat, aki az anya és a szerető szerepét egyaránt betölti. A hat nővel való kapcsolatáról szól a darab, amelynek hátterében egy csodálatos tehetség élete bontakozik ki, annak minden ellentmondásával, komikus helyzeteivel, tragédiájával.

Ismert alakok bukkannak fel az előadásban, művészek, énekesek, akiknek nagy része szerencsére még közöttünk él. Nagyszabású, látványos előadás, melyben tizenhét Szécsi Pál-dal hangzik el, a mai kor követelményeinek megfelelő hangszerelésben: a Szeretni bolondulásig, a Kék csillag, a Két összeillő ember, a Pillangó, a Szereted-e még, az Adagio és sok más közismert dal.

Szereplők: Gergely Róbert, Radó Denise, Nádas György / Józsa Imre, Maronka Csilla, Borbáth Ottília Hangszerelte: Végvári Ádám. Írta és rendezte: Pozsgai Zsolt.

Dalai kivétel nélkül slágerek lettek: Egy szál harangvirág, Gedeon bácsi, Karolina, Kék csillag, Két összeillő ember, Talán sok év után, Kósza szél, a Távollét, Bús szívvel énekelni, Mint a violák, Én édes Katinkám.

Szécsi Pál (Budapest1944. március 19. – Budapest, 1974. április 30.) egyik legkiválóbb magyar énekes volt…

Tamás István

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*