Biztosan nem lesz útdíj

„Rogán Antal ragaszkodott hozzá, hogy az útdíjról szóló pont bekerüljön a BKV megmentését célzó javaslatcsomagba, enélkül alá sem írta volna a tervezetet” – állította keddi sajtótájékoztatóján Tarlós István. A főpolgármester szerint biztosan nem vezeti be a különadót, a BKV-nak azonban a normatív támogatások feloldása és újabb hiteltámogatás nélkül esélye sincs a túlélésre. Korábban autós és taxisszövetségek vezetői nyilatkoztak szerkesztőségünknek az útdíj lehetőségéről.

‘Rogán akarta’
Nulla százalék az esélye az útdíj bevezetésének, én ezt biztosan nem támogatom – szögezte le keddi, rendkívüli sajtótájékoztatóján a főpolgármester, hozzátéve, hogy szerinte a kabinet és a kormányfő is ezen az állásponton lesz. Tarlós, megjegyezte, a javaslat csupán egy volt a kormány elé terjesztett 12 alternatíva közül, s a hatáselemzés során ennél jelölték meg a lehetős legsúlyosabb következményeket. Tarlós István ugyanakkor megnevezte azt a személyt is, akihez az útdíj ötlete köthető – elmondása szerint Rogán Antal akarta bevezetni az adónemet, s egyenesen aláírásának feltételéül szabta, hogy bekerüljön a javaslatcsomagba. „Azt nem tudom, ki mit és miért tesz” – válaszolta arra az újságírói feltevésre, hogy Rogán közleményben is cáfolta érintettségét – úgy látszik, mindenkit másként csal meg az emlékezete.”

Tarlós István elmondta, hogy BKV-val kapcsolatos álláspontját ismertette a miniszterelnökkel is, és most kevésbé pesszimista, mint korábban volt; az Orbánnal folytatott párbeszédre nem akart kitérni, annyit azonban elárult, hogy a kormány valószínűleg még további alternatívákon dolgozik – ezért nem hoztak még kedden döntést a vállalatot érintő javaslatokról. „Ami a BKV számára életmentő lesz, az a 32 milliárdos normatív támogatás feloldása, a 12 pontos javaslatcsomagból legalább 2-3 pont elfogadása – és plusz 20 milliárd forint, a főváros által biztosított 20 milliárd mellé. Tarlós emellett újabb hitelt venne fel Budapest számára – reményei szerint lesz olyan bank, amely állami garanciával 60 milliárdos kölcsönt ad a fővárosnak, az összegből a pedig a BKV-t is talpra lehetne állítani. Ha a támogatások nem érkeznek meg, a közlekedési vállalat összeomlik, ami az állam esetében 330 milliárdos, a fővárosnál pedig 180 milliárdos hiányt generálna – úgy, hogy közben Budapest most is 183 milliárd forinttal tartozik hitelezőinek.

A főpolgármester egyúttal cáfolta, hogy a főváros a vidék elől szívná el a támogatásokat: 500 milliárdnyi szja-t fizetünk az államkasszába, amiből 6,8 milliárdot térítenek nekünk vissza; Budapest az ország legnagyobb nettó befizetője – hangsúlyozta Tarlós. Az OrientPress Hírügynökség arra volt kíváncsi, a BKV jelenlegi szorult helyzetében van-e realitása az olyan nagy szabású és költséges terveknek, mint az elektronikus jegyrendszer bevezetése vagy a Combinóra hangolt útjelzőlámpa-program. Tarlós szerint nem a csődre, hanem a további működésre kell berendezkedni, s logikus, hogy fejleszteni szeretnék a vállalat infrastruktúráját.

„Behajthatnák rajtunk a Malév tartozását is”
„Őszintén rácsodálkoztunk a bejelentésre, amivel újabb terheket kívántak az autósokra róni”- fogalmazott az útdíj ötletének apropóján Lovas Károly, a Magyar Autóklub főtitkára. Mint kérdésünkre elmondta, nem keresték meg őket a javaslattal kapcsolatban, s úgy tudja, azt nem is előzte meg szakmai előkészítési folyamat sem. Lovas teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja az – azóta már többszörösen is leírt – tervezetet, hiszen az semmiféle ellenszolgáltatást nem kínálna az újabb adóval sújtott autótulajdonosokra. „Nem látom be, hogy a gépjárművezetőknek mi köze lenne a BKV válságához; ilyen alapon a Malév, a MÁV vagy a Diósgyőri Vasművek tartozásait is be lehetne hajtani az adófizetőkön” – mondta a főtitkár, aki szerint a BKV profitalapú cégként kellene működjön, ahol a bevétel nyomon követhető, s nem folyik el több hatalmas végkielégítésekre, értelmetlen hatástanulmányokra. „Az is nonszensz, hogy – miközben a BKV válságáról esik szó – a főváros már elektronikus jegyrendszer bevezetését tervezi és a Combinókhoz igazítanák az útjelzőlámpákat; emellett köztudott, hogy a BKV-buszok lerobbantak, a metrók fékei füstölnek, a géppark a végét járja” – mutatott rá a visszásságokra Lovas Károly.

Az Autóklub főtitkára kizárólag olyan feltételekkel fogadna el egy útdíj-jellegű adót, amelyek előnyöket biztosítanának az autósoknak: például megfelelő számú, s adott esetben ingyenes parkolóhelyet vagy kedvezményes BKV-bérletet. „Magyarországon a közlekedés szerves, meghatározó része a személyautó-forgalom. Egyenjogú partnerként kell kezeljenek minket, nem menthetnek meg egy vállalatot az autós társadalom kárára.” – figyelmeztetett Lovas.

Hasonlóan keményen fogalmazott Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke is: szerinte az útdíjhoz hasonló „badarságok” elérték az autóstársadalom türelmének határát, a rájuk rótt teher tovább már nem fokozható. „Mítosz az az elképzelés, hogy a taxisok fél zsebükből kirázzák az ilyen adókat; sokan az autójukat is hitelre vették, és a kezdeti 50-60 ezer forint helyett most 120-130 ezret is törlesztenek havonta – ehhez pedig hozzájön a havi 30 ezer forintra emelt droszt bérleti díj. „ Jelenleg arra várunk, hogy a főváros megalkossa a taxis rendeletet, ami némileg javíthat helyzetünkön – erre Tarlós István és Vitézy Dávid is ígéretet tett, lépések azonban még nem történtek”, összegezte a fővárosi taxisok helyzetét Metál.

Lenne megoldás
Az útdíjon túl más lehetőség is akadna a BKV helyzetének rendezésére: Lovas Károly a 7,5 tonnán felüli tehergépjárművekre kivethető, arányos úthasználati díjat említette, mint Európában bevett gyakorlatot: Magyarország tranzitország, a külföldi kamionosok által fizetett díjból pedig optimista becslések szerint évi 80-100 milliárd forintos nyereség is keletkezhet, amit nem a magyar autós társadalom zsebéből vesznek ki – mutatott rá a főtitkár. Lovas megjegyezte, az -e matricák jelenleg csak 1500 kilométeres szakaszra érvényesek, s bár van olyan elképzelés , hogy hatályukat 6500 kilométerre terjesszék ki, ez megmaradt a tervek szintjén. Ha a kamionosok a megtett úttal arányosan fizetnének, az jelentős pluszbevételt hozna, amiből gond nélkül lehetne üzemeltetni a BKV-t, vélte a nyilatkozó. Metál Zoltán szerint jó megoldás lenne a lóerőadó bevételeinek átcsoportosítása is – az összeget eddig a fővárosi kerületek kapták meg, de a BKV tartozásait is lehetne rendezni belőle.

Koncz Tamás- OrientPress Hírügynökség-

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*