Elfogyhat a Balaton vize?

Ha nem teszünk semmit, a következő évtizedekben már a tó elfogyásával kell számolnunk – állapította meg az MTA Felkészülés a Klímaváltozásra Albizottsága.

Felkérte a Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottságának Felkészülés a Klímaváltozásra Albizottságát, vegye munkaprogramjába a Balaton vízháztartásának felülvizsgálatát. A veszprémi Naplónak nyilatkozó Fekete szerint ugyanis a hetvenes évektől kezdve folyamatosan csökken a Balaton vízgyűjtő területének vízhozama. – Ha nem teszünk semmit, a következő évtizedekben már a tó elfogyásával kell számolnunk – vonja le a következtetést Fekete Péter. Az 1921-től rendelkezésre álló adatok alapján, másokhoz hasonlóan arra jutott, hogy a Balaton az első ötven évben átlagosan évi 685 milliméter víztöbblettel zárt. Ezzel szemben az utolsó negyven év folyamatosnak tekinthető csökkenést produkált, ami oda vezetett, hogy az utolsó tíz év víztöbbletének átlaga már csak 280 milliméter volt. A jövőben átlagosan évente húsz milliméter víztöbblet-csökkenéssel számol.


A szakértő úgy véli, a jelenlegi Balaton-stratégia alapját adó 2003-as „Somlyódy-jelentés” hibás matematikai modellel 611 milliméternyi éves víztöbblettel számolt, ám nem vette figyelembe a klímaváltozást.
Láng István akadémikus szerint is lassú felmelegedéssel és kevesebb csapadékkal kell számolni a jövőben, „ami azt jelenti, hogy a balatoni víztükör magasságának szabályozása igen nagy odafigyelést igényel.” Reális igénynek tartja az érvényes vízszint-szabályozás megvizsgálását, a felső szint megemelését a jelenlegi 110 centiméteres fölé.

Aligha értenek egyet Láng Istvánnal a vízügyi szakemberek, vagy éppen Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármester, hiszen csaknem napra pontosan egy éve produkálta majdnem minden idők legmagasabb vízszintjét a Balaton, akkor arról adhattunk hírt, hogy „Balatonfenyvesen a partvonaltól ötven méterre lévő területek váltak eggyé a mederrel, a strandok víz alatt állnak, ahogy a Kaposvári utca ingatlanjai is. Vizet lehet látni a településen szinte valamennyi tópartra vezető utca végében.” Vagyis míg a kétezres évek elején még arról folyt a polémia, hogy a Rábából vagy a Drávából pótolják-e a Balaton vizét (érdekes, hogy a politika volt inkább mellette, egy fejlesztésitanács-ülésen Kolber István és Herényi Károly például a vízpótlást szorgalmazta, Somlyódi László professzor azonban ellenezte), s jelenleg is alig több mint hetven centi a tó vízállása, egy éve ugyanakkor még „kiöntött” a fenyvesi, máriai partszakaszon.

Pécseli Péter, a közép-dunántúli vízügyi kirendeltség balatoni szakaszmérnöke következetesen tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy „természet eddig még mindig megoldotta a problémát”; 2000 és 2005 között olyan csapadékszegény évek követték egymást, mint még előtte sohasem (23 centi volt az akkori negatív vízállás-rekord), de azután meg öt év csapadékbőség következett, magas vízszintekkel. Tavaly ötven százalékkal több csapadékot mértek az átlagnál, idén közel ugyanennyivel kevesebbet. Pécseli szerint jelenleg száztíz centis vízszint fölött nincsen mérlegelési lehetőség, nyitni kell a siófoki zsilipet, e fölött csak a tavalyihoz hasonló extrém csapadékos időjárás esetén tartható. Akkor az volt a szerencse, hogy a százhúszas téli vízállásnál nem indult meg egy északi szél által támogatott jégzajlás, mert az nagyon komolyan veszélyeztette volna nemcsak a partvédőműveket, hanem a településeket is. A szakaszmérnök amondó: lehetne magasabb vízszintet tartani, de akkor 3-400 métert fel kéne áldozni a partból, azaz visszaadni a Balatonnak, ingatlanokkal, vasúttal…OrientPress Hírügynökség

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*