Tovább csökken az új lakások száma

Az idei év első háromnegyedében 8.147 új lakás épült, 38 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a kiadott lakásépítési engedélyek száma 8.869 volt, ami 35 százalékos csökkenés a 2010. január-szeptemberi adatokhoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

A befejezett építkezések számának visszaesése az elmúlt negyedévekhez képest valamivel nagyobb, az új építési engedélyek számának csökkenése viszont az egy évvel korábbihoz viszonyítva kisebb mértékű. Az első háromnegyed évben a használatba vett lakások számát 9 százalékkal meghaladta a kiadott új lakásépítési engedélyek száma. A harmadik negyedévben az épített lakások száma 2.562 volt, 118-cal több, mint a második negyedévben. A kiadott lakásépítési engedélyek száma azonban 487-tel 2.992-re csökkent. A harmadik negyedévben 582 lakás szűnt meg, az előző negyedévben pedig 675.
A korábbi időszakhoz hasonlóan a lakásépítéseknek és az építési engedélyeknek több mint fele Közép-Magyarországon koncentrálódik. 2011 első három negyedévének folyamán használatba vett lakások száma a községekben esett vissza a legkisebb mértékben, 32 százalékkal. A megyei jogú városokban átlagos mértékű, 38 százalékos csökkenés következett be, Budapesten és a többi városban ennél nagyobb arányban, 40 illetve 41 százalékkal esett vissza a lakásépítés. Tovább folytatódik Budapesten az új lakásépítési engedélyek számának erős visszaesése. 2011. január-szeptemberi időszakban 62 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki a fővárosban, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városokban és a többi városban 24 százalékos a kiadott engedélyek számának csökkenése. Továbbra is úgy tűnik – az első félév adataihoz hasonlóan -, hogy a községekben az építési kedv számottevően már nem fogy tovább, az új építési engedélyek száma mindössze 2 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.

Az építtetői kör összetételét a vállalkozások szerepvállalásának további mérséklődése jellemzi, vállalkozások építették az új lakások 40 százalékát, egy évvel korábban még felét. Ezzel egyidejűleg a természetes személyek részaránya megnőtt, a lakások 58 százalékát a lakosság építtette az előző év azonos időszakának 49 százalékával szemben. Az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen, 1 százalék. Az értékesítésre épített lakások aránya, 52-ről 42 százalékra csökkent, a saját használatra épített lakásoké ebből következően 47-ről 56 százalékra nőtt. Bérbeadásra a lakások 2 százaléka, egy évvel korábban 1 százaléka épült. A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása az előző időszakhoz képest változatlan: jogi személyiségű gazdasági társaságok  a használatba vett lakások 55 százalékának voltak a kivitelezői, az egyéni vállalkozások a lakások 31 százalékát építették, 10 százalékuk pedig lakossági kivitelezésben készült el.

   Az új lakóépületben létesült lakásokat tekintve 47-ről 55 százalékra nőtt a családi házban, 37-ről 39 százalékra a többszintes, többlakásos épületben épített lakások aránya. Lakóparkban 2 százalék épült, az egy évvel korábbi 9 százalékkal szemben. Az építtetői kör és az építési forma változásával összhangban, az adott időszakban használatba vett lakások átlagos alapterülete 7 négyzetméterrel nőtt, 100 négyzetméter volt. Az ennél nagyobb alapterületű lakások aránya 34 százalékról 41 százalékra emelkedett. 2011 első kilenc hónapjában 1.573 lakás szűnt meg, szinte ugyanannyi, mint 2010 első három negyedévében. A megszűnés leggyakoribb oka most is a lakások avulása volt.

A vizsgált időszakban 387 üdülőegységet építettek, és 281 üdülőépületben 289 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 30 százalékkal, az engedélyezetteké 37 százalékkal esett vissza a múlt év első három negyedévéhez képest. Az új üdülők átlagos alapterülete  a tavalyi 78 négyzetméterről 73 négyzetméterre csökkent. A kiadott új építési engedélyek alapján 5.164 lakóépület és 3.626 nem lakóépület építését tervezik. Ez a lakóépületek esetében 8 százalékos, a nem lakóépületeknél 5 százalékos visszaesés. A nem lakóépületek közül a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma 12, a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 18 százalékkal csökkent, az ipari épületekre kiadott engedélyeké azonban 6 százalékkal nőtt. (MTI)

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*